November elején, Tokióban került megrendezésre az első Siketek Atlétikai Világjátéka. A DVTK színeiben versenyző Gál Nikolett, a Miskolci Egyetem elsőéves sportszervező szakos hallgatója 200 méter sík és 100 méter gátfutásban aranyérmet, míg a 4×400 méteres síkfutásban ezüstérmet nyert.
Gál Nikolett összefoglalója a Tokiói versenyről
Meglepő volt számomra mikor kaptam a hírt, hogy van lehetőségem kiutazni Tokióba egy világversenyre. A japánok a bajnokságukkal egy időben megrendezték a Siketek Atlétika Világjátékát is. Nagyon örültem neki természetesen, igy nem volt kérdés hogy elmegyek. Az edzőmmel, Majkut Gergővel megbeszéltük, hogy milyen versenyszámokba induljak. 100 m gátfutás a fő számom így biztos volt, hogy abba indulni fogok, ezen kívül a 200 méter síkfutás számot választottam. A WDA ( World Deaf Athletics) benevezett a 4×400 m mix váltóba, ami nem az erősségem, de próbáltam pozitívan felfogni, hogy számítanak rám. A felkészülés nem ment annyira zökkenőmentesen hiszen már szezon vége volt, de nem adtam fel, igyekeztem mindent beleadni az edzésbe és optimistán állni a dologhoz. Ezt egy lehetőségnek fogtam fel nem pedig teherként. Az út rendkívül hosszú volt és nagyon fáradtan érkeztünk meg a helyszínre, így muszáj volt kipihenni magamat, hogy az ottani edzés és verseny sérülésmentesen teljen el. Volt lehetőségünk városnézésre is, ami fantasztikus volt, teljesen más a kultúra, az emberek kifejezetten kedvesek. A verseny előtt kettőt edzettem, de nem éreztem semmi nyomást magamon, igyekeztem élvezni a versenyt. Jó volt a külföldiekkel beszélgetni, illetve jelelve kommunikálni, hiszen nagyon sokan a jelnyelvet használják. Ebben is sokat tanultam, jövőbeli terveim között szerepel a jelelés nemzetközi színtű elsajátítása, hogy gördülékenyebben menjen a kommunikáció. A versenyzést nagyon vártam már, kíváncsi voltam a pályára, milyen rajta futni. A stadion elképesztően nagy és szép, a versenyt élőben is lehetett követni. Sok tapasztalatot szereztem a verseny alatt, így két év múlva, amikor a 25. Nyári Siketlimpiát rendezik ebben a stadionban, magabiztosabban, felkészültebben fogok rajthoz állni. Összességében nagyon élveztem az ott töltött időt, és sok tapasztalattal gazdagodtam, amit remélem, hogy a későbbiek során hasznosítani tudok majd. Idén ez volt az utolsó versenyem, január végén kezdődnek a hazai fedettpályás versenyek. Ezek nem siket versenyek de a hallók között is rendszeresen megmérettetem magam. Most az alapozás kezdődik és ezekre a versenyekre fogunk teljes erőbedobással készülni.
